Oroszlányi Erőmű

Az ország villamosenergia-igényének növekedése következtében az Oroszlányon és környékén fellelhető energetikai szénre alapozva, 1958. elején jelenik meg alap tervfeladatként egy 3x50 MW teljesítőképességű erőmű építése. A tervek már elkészültek, amikor 4x50 MW-ra növelték az erőmű teljesítményét. 1958. végén folyamatosan beindul az építkezés. 1960. őszére készült el a hűtőtó völgyzáró gátja, megkezdődött a tó feltöltése. (Az erőmű hűtő- és egyéb ipari-víz igényének kielégítésére az Által ér duzzasztásával hűtőtó létesítésére került sor. A tónak kettős célja van; hűtés és tárolás. Az erőmű kondenzátoraiban felmelegedett hűtővizet felületi párologtatás, és a tó befolyásával történő keveredés útján hűti.)
1961. októberében a víz szintje elérte a 169 m Adria feletti magasságot. Ebben az évben üzembe helyezték az 1. sz. blokkot, majd félévenként a többit is.
A 4x50 MW-os erőmű a kor fontos alaperőműveként magas kihasználással működött. A tervek és a létesítés a korabeli műszaki színvonalon valósultak meg, több kiemelkedő műszaki megoldást is alkalmaztak. 1978. telén Oroszlány város először részesült az erőműből biztosított hőenergiából, beindult a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás.
Az 1970-es évek elején megkezdődött annak vizsgálata, hogy a 200 MW-os bővítés milyen áron végezhető Oroszlányban. Az 1980-as években bebizonyosodott: ha nincs bővítés, akkor rekonstruálni kell az Oroszlányi Erőművet.
1990. nyarára az Oroszlányi Erőmű négy üzemelő blokkal, a szenes rekonstrukció után nagy megbízhatóságú, 240 MW villamosenergia és 84 MW hőenergia kapacitású termelő erőművé vált.

A 2002. március 12-i kormányülésen pozitív döntés született a Vért hosszú távú továbbműködését érintő ún. retrofit programról. A magyar és az uniós előírások értelmében ugyanis 2005. január 1-től megengedhetetlen a káros anyagok korlátot meghaladó levegőbe bocsátása. Ezért vált szükségessé az Oroszlányi Erőmű füstgáz-kéntelenítőjének megépítése, blokkjainak megújítása. A 2002-2004 között megvalósult a nedves mészkő-gipsz technológiával működő füstgáz-kéntelenítő létesítése. A beruházás előkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által igyekeztek megfelelni a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak.

Az Erőmű fő technológiai berendezésein az elmúlt években, 2005-2008 között végrehajtott – környezetvédelmi célokat is szolgáló – beruházás eredményeként az 1-es és 2-es kazán kiegészítő fluidizációs tüzelőberendezést kapott, melyekben – nemzeti célokat is szolgálva - tetemes mennyiségű biomassza is hasznosítható. A 3-as és 4-es kazán szintén alkalmas mezőgazdaságból származó biomasszák elégetésére. Ezekkel a beruházásokkal az Oroszlányi Erőmű vált hazánk első működő és ezidáig egyetlen szalmatüzelésű erőműévé.
A Vértesi Erőmű Zrt. 240 MW beépített teljesítményű Oroszlányi Erőművének működési engedélyét - figyelemmel a főberendezések maradó élettartamára -, a Magyar Energia Hivatal 2020-ig adta ki.

Az erőmű látja el kogenerációs távhővel az Oroszlány és Bokod távhőszolgáltatását szolgáltató partnerét igen kedvező hőáron, amellyel az ország három legolcsóbb távhőár közé tartoznak az oroszlányi díjak.