Környezetvédelem

A Vértesi Erőmű ZRt. rendelkezik egységes környezethasználati és környezetvédelmi működési engedéllyel mindkét telephelyére, az Oroszlányi Erőműben folytatott energiatermelő tevékenységre, a zagytér területén történő hulladékártalmatlanítási tevékenysége folytatására, továbbá a Márkushegyi Bányaüzemben mélyművelésű szénbánya működtetésére. Az engedélyek tartalmazzák az üzemeltetés környezetvédelmi feltételeit, a vonatkozó jogszabályok előírásait, a társaság kötelezettségeit minden környezeti elem vonatkozásában. Az Európai Uniós szabályozással megegyező magyar jogszabályok szigorú előírásainak értelmében, a követelmények be nem tartása esetén a társaság nem üzemelhet. A Vértesi Erőmű ZRt. szabályos üzemeltetését a Környezetvédelmi Hatóságok évente több alkalommal ellenőrzik.

A levegőtisztaság védelme

A legfontosabb környezetvédelmi feladatok közé tartozik az erőművek kéményén kibocsátott szennyező anyagok mennyiségének csökkentése. A porszennyezés csökkentése érdekében az Oroszlányi Erőműben lezajlott rekonstrukció során igen jó hatásfokú elektrofilterek kerültek üzembe. Leválasztási hatásfok: 99,6 %, a kibocsátott porkoncentráció 50 mg/Nm3 alatti. Az Oroszlányi Erőműben folyamatos mérőrendszer üzemel, a mérési adatok archiválásra kerülnek. A folyamatos mérések 1992-ben kezdődtek, majd egyre több komponens vonatkozásában bővültek. Ma mérjük a nyersgáz, és a tisztított füstgáz összetételét egyaránt a por, az oxigén és a kén-dioxid tartalom vonatkozásában. A tisztított füstgáz esetében mérjük továbbá a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a szén-dioxid emisszióját is. Az éves kibocsátási adatok nyilvánosak, megtalálhatók az MVM ZRt. és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján.

Füstgáz kéntelenítés

A retrofit program részeként a Vértesi Erőmű ZRt. 2004 júniusában üzembe helyezte az Oroszlányi Erőmű füstgáz kéntelenítő egységét, így meg tud felelni az európai környezetvédelmi feltételeknek. A füstgáz kéntelenítő berendezés működésének lényege: a szennyezett füstgázt az abszorberbe vezetjük, mely tulajdonképpen egy különleges kialakítású füstgáz-mosótorony. Itt a füstgázok egy finomőrlésű mészkőtartalmú szuszpenzióval kerülnek érintkezésbe. A füstgázban lévő kén-dioxid egy többlépcsős kémiai reakció során megkötődik és környezetre ártalmatlan gipsz formájában kivezethetővé válik az abszorber zsompjából. A gipsz víztartalmát tovább csökkentve hasznos építőipari alapanyagot nyerhetünk. Az eljárás további előnye, hogy a kén-dioxid mellett más szennyező anyagok is leválasztásra kerülnek az eljárás során (kén-trioxid, HCI, HF és pernye). A kéntelenítő üzembe helyezésével a kibocsátási értékek határérték alattiak lettek. A kéményen távozó füst döntő többsége a környezetre ártalmatlan vízgőz. A kéntelenítő üzem elvi sémáját mutatja be az alábbi ábra.

Az erőmű órás anyag kibocsátási adatait itt tekintheti meg.

A nitrogén-oxidok kibocsátásának csökkentésére irányuló fejlesztések is folyamatosak.

A társaság CO2 kibocsátása is számottevő mértékben csökkent az elmúlt évek alatt. A társaság szén-dioxid kibocsátását 1 702 685 tonnáról (2005) 914 000 tonnára (2009) csökkentette, és 2010-ben a várható kibocsátás 616 000 tonna lesz. Ezt részben a termelési volumen gazdasági helyzethez történő optimalizálásával, részben pedig a biomassza tüzelés volumenének fokozásával érte el a cég. A Vértesi Erőmű ZRt. elkötelezett a foszilis tüzelőanyag mind nagyobb hányadának megújuló energiaforrásra való kiváltása iránt, ezen belül is a felhasznált lágyszárú biomassza arány (búzaszalma, kukoricaszár, stb.) folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

A létesítmény helyhez kötött diffúz légszennyező forrása az Oroszlányi Erőmű salak-pernye zagytere. A zagytér dombépítésű, a hűtőtó völgyzáró gátjára támaszkodóan az Által-ér nyomvonalán lett kialakítva. A művelésbe fogott zagytéren a salak-pernye zagy kihelyezésénél alkalmazott hidromechanizációs technológia mellett állandóan vizes, nedves felület áll elő, amely nem képez kiporzás-veszélyes kibocsátó felületet. A művelés alól jelenleg kivont területek felszínének nagy részét növényzet borítja. A kiporzásra hajlamos rézsük fedését fahánccsal, ill. szalmatörekkel igyekszünk lefedni, amely a növények megtelepedését is elősegíti.

A Márkushegyi bányaüzem területén a légszennyezés megszüntetése import szén tüzelése mellett valósul meg. A bányából az Oroszlányi Erőműbe zárt szállítószalagos szénszállítást alkalmazunk, ami zaj- és porszennyezés szempontjából elhanyagolható mértékű, továbbá a teljes szénfeldolgozási technológia évekkel ezelőtt a föld alá települt.

A vízminőség védelme

Az erőmű és a bánya üzemvitele a felszín alatti és a felszíni vizekre egyaránt hatást gyakorolhat, ezért a társaság fontos feladatának tekinti a vízminőség védelmét.
A felszíni vizek közül a hűtőtóra gyakorol a legnagyobb hatást az erőmű működése. Az erőmű üzemvitele a tavon hőmérséklet emelkedést okoz, ami azt jelenti, hogy a kilépő hűtővíz hőmérséklete több fokkal magasabb a belépő hűtővíz hőmérsékleténél. A hűtőtó télen sem fagy be, az ország egyik legkedveltebb intenzív horgászvize. A tó biológiai, ökológiai egyensúlya, megfelelő vízutánpótlás esetén, a hőmérséklet emelkedés ellenére is hosszú távon fenntartható, amire bizonyíték az 1960-as évek elejétől történő üzemeltetés.
Az Oroszlányi Erőmű zagyterének környezetében 20 db. térségi megfigyelőkút és 29 db. E jelű kút folyamatos vizsgálatával követjük nyomon a talajvíz állapotát. Az esetlegesen talajba került szennyeződés terjedésének megakadályozása érdekében passzív védelemként függönyfal, majd hatásfokának javítására aktív védelemként 2007.-től 2009.-ig zagytéri mélyszivárgó és monitoring rendszer került kiépítésre és üzemeltetésre. A mélyszivárgó rendszer beruházási összege közel 250 millió forint volt.
A Vértesi Erőmű ZRt. kezelése alatt maradt Bánhidai zagytér környezetében egy 7 db. kútból álló monitoring rendszert üzemeltetünk. A zagytérről esetlegesen kijutó szennyeződés megakadályozása érdekében 2009. évben megkezdődött egy mélyszivárgó rendszer kialakítása.
A bányaüzem felszíni és bányavíz elvezetését, valamint a szennyvíztisztító telep működését a vízjogi üzemeltetési engedélyek szabályozzák. Az emelt bányavíz és a szennyvíz elvezetése egymástól független rendszerben történik.
A bányavíz a fő zsompból szivattyúval kerül kiemelésre, majd zárt csatornában jut a levezető árokba. A bányabeli fővízmentesítő telepen víztisztító berendezés üzemel. A berendezés a bányában fakadó vizeket tisztítja meg és forgatja vissza a földalatti munkahelyeken történő ipari felhasználásra.
A szennyvíztisztító telep tényleges szennyvíz kibocsátása mértéke átlagban mintegy 200 m3/nap. A tisztítómű két teleprészből áll, a durvarácsos szűrő és a 126 m3-es kettős ülepítő, továbbá a biológiai tisztító. A bányaüzem rendelkezik külszíni csapadék-elvezető csatornákra telepített olaj- és homokfogó medencével, amely a bányaüzem területén lehulló csapadékvizet olajtól és üledéktől tisztítja meg. A felszín alatti vizek védelme érdekében vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott a bányatelken kialakított 4 elemű talajvíz-megfigyelő monitoring-rendszer.
A bányászati műveletek a főkarszt nyugalmi szintje alatt történnek, de a karsztvíztárolóra megfelelő védőréteg vastagság áll rendelkezésre, így a bányászati tevékenység főkarsztvízzel nem kerül kapcsolatba, azt nem veszélyezteti.

Talaj-, föld- és tájvédelem

Az erőműi üzemvitel területén a keletkező nagy mennyiségű salak és pernye hosszú távú elhelyezése és a környezetre gyakorolt terhelésének csökkentése a kiemelt cél. A környezetszennyezés csökkentésének célszerű módja ez esetben a hulladék hasznosítása, tekintettel a pernyekedvező összetételére. A pernye építőipari alkalmazása 1995-ben kötött együttműködési szerződéssel kezdődött meg. E szerződés szerint a partner éves szinten több tízezer tonna pernyét szállít el az erőműből, és azt saját technológiájában felhasználja.
A bánya okozta „tájsebek” (bányagödrök, meddőhányók) rekultiválása a művelés felhagyása után folyamatos, két fázisban történik. Az első lépésben a bányagödrök feltöltése, és a tereprendezés saját kivitelezésében valósul meg, majd ezután a terület átadásra kerül az illetékes erdészeti üzemegységeknek, akik az eredeti táj helyreállítását, fásítását elvégzik. A Vértesi Erőmű ZRt. törekvése, hogy ne hagyjon maga után tájsebeket.

Hulladékgazdálkodás és -kezelés

A társaságnál az adott technológiából adódóan összességében mintegy 20-30 féle veszélyes és nem veszélyes hulladék keletkezik (turbinaolajok, akkumulátorok, ásványi olaj tartalmú hulladékok, olajos textília, festékes dobozok, papírhulladék, salak-pernye, stb.). A veszélyes hulladékok ártalmatlanítási költsége éves szinten több millió forint nagyságrendű.

A Bányászati igazgatóságnál a veszélyes hulladékok megsemmisítési költsége túlnyomó részt az olajos emulziós hulladék ártalmatlanításának költségéből adódik, melynek mennyiségét sikerült jelentősen csökkenteni az elmúlt időszakban.

A veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelését, tárolását és ártalmatlanítását a vonatkozó jogszabályok betartásával végzi a társaság.

Zaj és rezgésvédelem

A Vértesi Erőmű ZRt. mindkét telephelye és kapcsolódó létesítményei rendelkezik zajmérési eredményekkel az IPPC engedély részeként. Határérték feletti zajforrásunk nincsen.